Régiós terjeszkedésre is ösztönöznék az építőipari cégeket

Új szakasz kezdődik a hazai építőiparban, elkészült az új állami építési beruházási kerettörvény, amely várhatóan már októberben az Országgyűlés elé kerül.

 

Lázár János építési és beruházási miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által rendezett szakmai konferencián elmondta, a jogszabály megalkotása érdekében 26 szervezettel egyeztettek, amelyektől 900 javaslatot kaptak, és azok nagy részét be is építették a szabályozásba. A miniszter szerint továbbra is érződik a lemaradás az építőipar minőségében Kelet és Nyugat között, a törvény célja a felzárkózás támogatása. A hátrány ledolgozásában fontos szerepe lehet az építőipari folyamatok digitalizációjának.

A készülő új szabályozás szakmai szempontból fontos eleme, hogy létrejön az Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsa. Ez nem kormányzati szervezet lesz, tagjait a szakmai testületek, érdekképviseletek delegálják. Feladatai közé tartozik egyebek mellett az építési beruházási feladatok és a tervezői szolgáltatások rendszere, illetve a BIM-szabályozás, valamint a közbeszerzési feltételrendszer kialakítása. Lázár János úgy látja, a törvény lehetőséget kínál arra, hogy a Molhoz vagy az OTP-hez hasonlóan az építőiparban is létrejöjjenek azok a hazai nagyvállalkozások, amelyek képesek a regionális terjeszkedésre, így Magyarország Kelet-Közép-Európa építőipari nagyhatalma lehet a következő évtizedben.

A jogszabályi háttér megújítása azért is sürgető, mert az idén az építőipar növekedése 4,5 százalék körül alakulhat, a bő esztendők után azonban 2023-ban és 2024-ben szűkösebb évek jönnek. Erről már Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt a konferencián.

Az építőipar hármas szorításban van az emelkedő energia-, munkabér- és alapanyagköltségek, a dráguló finanszírozás, valamint az elhalasztott állami beruházások és a mérséklődő lakossági kereslet miatt.

A nehézségeket azok a vállalkozások képesek sikeresen legyűrni, amelyek technológiai innovációval, versenyképességük javításával készülnek a szűkösebb esztendőkre. A hatékonyság növelésének fontos eszköze lehet az építőipari tevékenységek teljes körű digitalizációja, amely a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át az épületek fenntartásáig lehetőséget biztosít a folyamatok naprakész követésére, a szükséges módosítások, változtatások rugalmas elvégzésére, a hibajavítások felgyorsítására, amivel minden szereplő pénzt is időt takarít meg

– mondja Simon Szilárd, a PlanRadar építőipari és épületfenntartási szoftvert forgalmazó bécsi cég magyarországi képviselője.

Az ÉVOSZ friss, 400 hazai vállalkozás megkérdezésével végzett felmérésének eredménye azt mutatja, hogy az ágazat szereplői tisztában vannak a jelenlegi és a várható helyzettel.

A válaszadók 45 százaléka idén árbevétele növekedésére számít az előző évhez képest, 18 százaléka változatlan árbevétellel számol, 36 százalékuk viszont visszaesést vár. A jövő évi kilátások ehhez képest romlanak.

A megkérdezett vállalkozások 14 százaléka számít ezen a téren növekedésre, 59 százalékuk csökkenő, 27 pedig százalékuk változatlan árbevételt prognosztizál.

A cégek tevékenységét leginkább akadályozó tényezők közül a válaszadók legnagyobb része, 64 százaléka a szakemberhiányt emelte ki, amit a forint gyengülése (55 százalék), a megrendelések hiánya (50 százalék) és az energiaárak változása (45 százalék) követ a sorban. A felmérésben részt vevők kevesebb mint 10 százaléka jelezte, hogy a jövő évi rendelésállománya várhatóan meghaladja a jelenlegi kapacitását, a többség kisebb-nagyobb visszaesésre számít. Augusztus végén a megkérdezett cégek 64 százalékának volt kintlévősége, amelynek átlagos nagysága elérte az árbevételük csaknem 9 százalékát, amely nagyságrendileg 600 milliárd forint. A szakszövetség szerint az adatok a lánctartozás növekedését vetítik előre. Ilyen körülmények között kell behozni a lemaradást a Nyugattal szemben, amire most megnyílhat a lehetőség.

 

Forrás: https://www.vg.hu/