Melyik hőszigetelőanyagot válasszuk?

A piacon sokféle szigetelőanyag található manapság, amelyek különböző tulajdonságokkal és előnyökkel bírnak az alkalmazási terület függvényében. De ki az, aki meg tudja mondani, hogy melyik a jobb választás?

Nyilvánvaló, hogy a legfontosabb szempontok között a biztonság, az élettartam és a költség fog szerepelni, vagyis elvárjuk, hogy az építőanyagunk ne bocsásson ki magából káros anyagokat, sokáig legyen alkalmas a feladata ellátására, gazdaságos, valamint környezeti szempontból is kedvező legyen. Mindenkinek más és más fontos, ezért nehéz csupán egy terméket ajánlani, mely minden igényt kielégít, de a legmegfelelőbb opció megtalálásához próbálunk segítséget nyújtani.

Fenntarthatóság szempontjából a svájci Büro für Umweltchemie 2018-as tanulmánya vizsgálta a hőszigetelő anyagokat. A termékek műszaki teljesítménye mellett olyan kritériumokat is számba vettek, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagynak: a beépítési költségek, az anyag alkalmassága az adott feladatra, veszélyes anyagok kibocsátásának kockázata és az újrahasznosítás lehetősége a felhasználási szakasz után.

A vizsgálat eredményeit a kidolgozott szempontok alapján minden egyes hőszigetelőre vonatkozóan pókháló diagramon mutatták be. Szándékosan nem egy számmal jelezték a termék környezetvédelmi teljesítményét; bár az egyetlen pontszámot a felhasználók könnyebben értelmeznék, de az elfedné az egyes anyagok eltérő előnyeit és hátrányait. A pókháló diagramokon az egyes tengelyeken a különböző értékelési szempontok szerepelnek, és középen helyezkednek el a legkedvezőtlenebb értékek, a háló szélénél pedig a legjobbak.

A diagramok elkészítéséhez néhány szabályt kell betartani:

1. A kiválasztott szempont a teljes életciklust jellemezze
2. Minden szempont a saját tengelyén jelenik meg
3. A szempontok objektív jellemzőkön és összehasonlítható adatokon alapulnak
4. A tengely elnevezése sugallja, hogy a kedvező értékek a pókháló külső részén helyezkednek el
5. A tengelyek egy adott alkalmazás eredményeire vonatkoznak, nem lehet különböző alkalmazások diagrammjait összehasonlítani

Az életciklus hatásvizsgálatot az első négy kritérium (a tetejéről az óramutató járásával megegyező irányban) mutatja. A következő két tengely (alacsony beruházási költség, alkalmazási alkalmasság) a kivitelezés helyszíni tényezőit jelzi, míg az alacsony potenciál kockázatú tengely az alkalmazási fázissal kapcsolatos ökotoxikológiai kockázatra utal. Az utolsó tengely az életszakasz végén a megsemmisítéssel járó energiamérleget mutatja.
 
A szigetelőanyagok teljesítményarányos értékeléséhez a vizsgálati kritériumokat egy négyzetméter, meghatározott szigetelési teljesítményű szerkezetre vetítették, ami tartalmazza a magát a szigetelőanyagot és a szerkezetileg szükséges egyéb anyagokat, melyek hatással vannak a szigetelési vastagságra (például dűbelek). Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a hőátbocsátási ellenállás értékeiről, valamint az összes - az adott alkalmazás esetében figyelembe vett - szigetelőanyagról.

A szigetelőanyagok kiválasztásánál az adott szerkezetben leggyakrabban alkalmazott hőszigetelő anyagok mellé általában bio megítélésű terméket is soroltak.  



Homlokzati hőszigetelések összehasonlítása

A homlokzati fal tervezett hőátbocsátási tényezője 0,2 W/m2K, (ez a hazai előírásnál alacsonyabb, de a javasolt értéknél magasabb), a szigetelendő fal égetett kerámia anyagú. Mindegyik hőszigetelő lemez ragasztással és dűbelezéssel kerül rögzítésre. Az alkalmazott anyagok a széles körben elterjedt fehér EPS, szürke EPS, valamint kőzetgyapot és PUR/PIR, az ökológiai alternatíva a fagyapot volt.



Szemmel látható, hogy a homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében a grafit adalékos EPS nem csak az egyik legkedvezőbb árú, hanem ökológiailag is a legjobb megoldás, így aki a klímavédelmet szem előtt tartja, annak nem kell a pénztárcája és az elvei között döntenie.

Forrás: www.austrotherm.hu
Képek forrása: www.austrotherm.hu