Megfázás ellen pulóver javasolt

Még mindig rengeteg energiát pazarolunk el - régi, felújítatlan és ezért nem hatékony épületek miatt. Sok tulajdonos továbbra is fenntartással viszonyul a felújításhoz. Pedig, ha elhatározzuk magunkat a mélyfelújítás mellett, az már az első másodperctől kezdve (energia)költséget takarít meg. Magyarországon a jelenleg álló lakóépületek közel háromnegyede 1980 előtt épült, ez sokat elmond az energiahatékonyságukról.

Épületeink nagy része tehát hőtechnikai rekonstrukcióra szorul. Más szóval, energiahatékonyságuk növelhető - egyrészt az eddigi alacsony felújítási arányok, másrészt a régi lakások túlzott fűtési igénye miatt. Ezt a potenciált azonban a jelek szerint kevéssé használják ki. Bár a hazai energetikai felújítási ráta nem marad el az európai átlagtól, elsősorban a részleges felújítások dominálnak, nem pedig a komplex, úgynevezett mélyfelújítások. Míg kisebb rekonstrukcióval 10-30%-os energiamegtakarítást lehet elérni, a mélyfelújítással igyekeznek teljes mértékben kihasználni az épület adta megtakarítási potenciálokat, így akár 60-80%-os csökkentést tud biztosítani az energiafelhasználás területén, miközben komfortosabb, melegebb és egészségesebb otthonok jönnek létre. A Hosszú Távú Felújítási Stratégia (2021) a közel nulla energiaigényű épületek 90%-os részarányát tűzte ki célul 2050-ig. Ettől azonban még hihetetlenül messze vagyunk: 2020-as adatok alapján a családi házak 63%-a, a társasházak 52-77%-a még egyáltalán nem, részlegesen sem hőszigetelt.

Mi áll a felújítás útjában

Az épületek tulajdonosainak egyik nehézsége, hogy gyakran nem látják a felújítás szükségességét: az emberek megöregedtek a saját otthonukkal, és hozzászoktak a hiányosságokhoz. Sok esetben nem lehet kimutatni a felújítások gazdasági hatékonyságát; nem lehet pontosan tudni, hogy mennyit lehet megtakarítani. Sok lakástulajdonost az átfogó felújítások beruházási igénye is elriasztja. Ráadásul az átfogó felújítások összetett építési feladatok - gyakran azért nem vágnak bele, mert a tulajdonosok túlterheltek a szakmák koordinálásával és az építkezés felügyeletével.

Először szigeteljen, majd ezután újítsa fel a fűtési rendszert!

A lakóépületek rekonstruálása során fontos első körben a szigetelés elvégzése, majd ezt követően a fűtési rendszer szigetelt házhoz való igazítása. Hiszen minden energiatakarékos fűtési vagy hűtési rendszerhez jól szigetelt épületre van szükség - egy rosszul szigetelt házban még az új fűtési vagy hűtési rendszer is teljes fordulatszámon fog működni. Ha először a fűtési rendszert újítják fel, és csak a következő lépésben javítják a hőhéjat, akkor a fűtési rendszer nemcsak túlméretezett és gazdaságtalan, hanem a beszerzése is sokkal drágább, mint a ház szigetelése után.
Már a homlokzat szigetelésével is jelentősen csökkenthető az épület energiaigénye. Egy rosszul szigetelt ház homlokzata ugyanis akár 40 százalékos hőveszteséget is jelenthet, ez jelentős tétel egy háztartás költségvetésében. Az Austrotherm GRAFIT REFLEX® homlokzati szigetelőlemezekkel mind a hideg, mind a hő bejutása a házba megakadályozható. A szigetelőlemezek kiemelkedően jó, 0,031 W/(mK) lambda-értéket érnek el, és 23 százalékkal jobb teljesítményt nyújtanak, mint a hagyományos fehér polisztirol.

Hazánkban

Magyarországon közel 3 millió épületben körülbelül 4,5 millió lakás van. Az épületek 95%-a családi ház, melyeknek közel ¾-e 1980 előtt épült, az arra a korra jellemző, igen alacsony hőtechnikai követelmények szerint, és ezeknek jelentős része máig nincs korszerűsítve. Miközben évente 10-20 ezer új lakást létesítenek, évente 100-130 ezret kellene felújítani a meglévőkből ahhoz, hogy a hazai lakóépület-szektor energiahatékonysági szempontból 2050-re korszerű legyen.
Hogy miért olyan fontos ez? Az országos végső energiafelhasználás körülbelül 40%-a köthető az épületek, egyharmada a háztartások energiafogyasztásához. Ez tehát azt jelenti, hogy a lakóépületeink az egyik legnagyobb energiafogyasztó szektor, amelynek megújítása nélkül esélyünk sincs arra, hogy az ország megközelítse a 2050-ig kitűzött klímasemlegességet. Ahhoz, hogy ebben nagyot tudjunk előrelépni, egyértelmű, hova kell fókuszálnunk: a háztartások végső energiafelhasználásának 72%-a fűtési céllal történik. Prioritásnak kell lennie tehát a fűtési energiaigény csökkentésének, amelyet elsősorban energiahatékonysági eszközökkel érhetünk el: hőszigeteléssel, nyílászáró-cserével és a fűtési rendszerek korszerűsítésével.

Forrás: www.austrotherm.hu
Kép forrása: www.austrotherm.hu