Ipari csarnoktető lejtésképzésének kialakítása kőzetgyapot elemekből

A lapostetőnek minden esetben minimális lejtéssel kell rendelkeznie, mely a szerkezeti kialakítástól, illetve használattól függően pontralejtés vagy vonalra lejtés lehet. Miért kiemelten fontos a megfelelő lejtés kialakítása, és hogyan segítenek ebben a RAVATHERM SW előrevágott lejtésképző-elemek?

A lejtés fontossága

A könnyűszerkezetes lapostető hő- és vízszigetelésének kialakítása közben kiemelt figyelemmel kell eljárni a lejtésadó réteg készítése közben.
A kivitelezésből adódó hibák következtében a vízszigetelés felülete gödrös lehet, melyekben egy esőzés vagy olvadás után tartósan megállhat a víz.
A RAVATHERM SW nagy sűrűségű, előre vágott lejtésképző kőzetgyapottáblák egyszerűen beépíthetők, és kiváló megoldást jelentenek a könnyűszerkezetes, egyenes rétegrendű tető lejtésének elkészítésére. A táblák hőszigetelő képességén és tűzállóságán felül, egyenes rétegrendű tető esetében fő követelmény még a lépésállóság.

A lejtéskialakítás szabályai

Az ipari épület esetén a tetőfödémek tervezése során figyelni kell arra, hogy biztosítsuk a 2%-os lejtést a szerkezet teljes terhelés alatti maximális lehajlása esetén is. Különböző tetősíkok találkozásánál kialakuló vápáknak is mindenképpen lejtéssel kell rendelkezniük, illetve biztosítaniuk kell a csapadékvíz szabad elvezetését az összefolyók felé.

A tetőfelület lejtését az épületszerkezet alaplejtése garantálja. A vápánál szükséges lejtés formára vágott kőzetgyapot táblák segítségével biztosított. A RAVATHERM SW SC pontralejtő idomokat a tetőösszefolyóktól kezdjük a vápában felépíteni.

Az ÉMSZ előírása szerint a csapadékvíz elleni szigetelés lejtése a lehajlások figyelembevételével a tetőhajlatokban legalább 1,0%, a tetősíkokban pedig legalább 2,0% legyen.

A könnyűszerkezetes ipari lapostetők teherhordó szerkezeteit acél trapézlemezekből vagy nagyméretű előregyártott vasbeton tetőpanelokból építik össze. Ezek a szerkezetek – helyes tartószerkezet tervezésnél – eleve legalább 2-3%-os lejtésben kerülnek beépítésre, azaz külön lejtésadó réteg készítése nem, vagy csak bizonyos tetőrészeken (pl. attika- és hajlatcsatornákban) szükséges. A saját lejtéssel rendelkező tetők szélein lévő lefolyóihoz un. lejtéskorrekcióval kell megoldani a vizek megfelelő terelését (a szomszédos-, egymáshoz képest azonos magasságú lefolyási pontok között). A könnyű-, illetve könnyített tartószerkezetekre általánosságban jellemző, hogy kisebb merevségük következtében alakváltozásuk és hőmozgásuk jelentős mértékű, ezért felettük nem célszerű a tetőszigetelés rétegeit ragasztással rögzíteni.

Ha a könnyűszerkezetes lapostető tartószerkezetének nincs alaplejtése, akkor a tető lejtését a hőszigetelő réteggel kell kialakítani. RAVATHERM SW SF lemezek felhasználásával a lapostetőn 2%-os vonalra lejtés alakítható ki. Az alaplejtést adó rendszer elemei 1000 × 1200 mm alapterületűek a könnyű kezelhetőség miatt. A megfelelő merevség érdekében a rendszer kezdőeleme 2 cm vastagságról indul, de speciális esetekre az 500 mm szélességű 0, illetve 1 cm-ről induló kiegészítő kezdőelemek is elérhetőek

Ügyeljünk a rétegrend további elemeire is!

A rétegrendet a tető igénybevételi fokozatának megfelelően kell kiválasztani. A strapabíróbb anyagok alkalmazása ott előnyös, ahol az aljzat mozgásai, illetve a tetőre kerülő gépészeti felépítmények rendszeres karbantartása miatt nagyobb mechanikai igénybevétel érheti a csapadékvíz ellen szigetelést. A hőszigetelés vastagságát épületfizikai méretezéssel kell megállapítani. A számítás során a belső tér téli és nyári energetikai szempontjait, valamint az épületszerkezetek páralecsapódás elleni védelmét kell figyelembe venni.

A Ravatherm termékeit keresse webáruházunkban vagy országosan kirendeltségeinkben és forduljon bátran szakértő mérnök kollégáinkhoz segítségért!

Forrás: https://ravagobuildingsolutions.com/hu
Kép forrása: https://ravagobuildingsolutions.com/hu