Felújításokkal foglalkozott az áprilisi Építész Tervezői Nap

A múlt csütörtöki Építész Tervezői Nap levezető elnöke Horváth Sándor címzetes egyetemi docens, Széchenyi-díjas, okleveles építészmérnök volt (BME Épületszerkezettani Tanszék), az előadások a felújítások anyagaival, szerkezeti megoldásaival foglalkoztak, illetve számos felújítási példát is megismerhettünk.

 

Nyitó előadásában Horváth Sándor (BME Épületszerkezettani Tanszék) hangsúlyozta, hogy a szigetelés akkor tekinthető teljes értékűnek, ha a különböző felületek (lábazat, függőleges és vízszitmntes falszigetelés, padló) közötti csatlakozásra kellő figyelem hárul és vízhatlan csatlakozással alakítják ki. A lábazati és pincefalak injektálásával kapcsolatban megjegyezte, hogy jogilag nem tekinthető szigetelésnek, de sokszor mégis ez a megfelelő megoldás. Az egyensúlyi légállapot beállításán túl annak fenntartása éppúgy fontos, utóbbira általában kevesebb figyelem jut. A Klotild-palota és a Várkert Bazár utólagos vízszigetelése kapcsán bemutatta a nyílt vízszinttartás technikáját, ami nagy segítség lehet, ha egyébként csak túl bonyolult, a meglévő történeti szerkezetben drasztikus változást okozó megoldást lehetne készíteni. Az Egri Bazilika felújításakor a lejtős terep okozott kihívást, illetve a belső falakon is, a padló irányából megjelenő falnedvesedés.

 

Farkas Imre (Dörken) a talajszint alatti szerkezetek kiszárítása kapcsán áttekintette a vízszigetelés történetét, és ismertette, hogy mivel a nedves falra közvetlenül nem tehető fel az XPS hőszigetelés, itt jó megoldás egy dömbornyomott lemez közbeiktatása. Közelmúltbeli felújítási példaként a Szilágyi Dezső téri református templom padlószigetelését mutatta be. Bors László (MC-Bauchemie) a kétkomponensű injektálóanyag elkészítését mutatta be – mint elmondta, a vártnál egy kicsit lassabban zajlott le a kémiai reakció, de így is érdekes volt élőben látni az anyag viselkedését. A Drechsler-palota utólagos szigetelése kapcsán elmondta, hogy nem érdemes az injektáló anyagon spórolni, mert a megmaradt pórusokban meg fog jelenni a víz. A poliuretán falszigetelés specialitása, hogy a reakció a falban lévő vízzel kapcsolatba lépve jön létre, és az anyag felhabosodik. Bendicsek Anna (Mapei) a szárítóvakolatok típusait mutatta be, illetve a falkárosító szennyeződések típusait is sorra vette, így az épület típusa, használata alapján is feltételezhetjük, hogy milyen szennyezővel fogunk jó eséllyel találkozni. Műemlék épületeknél általában cementmentes szárítóvakolat-rendszert szoktak készíteni, és az is nagyon fontos, hogy a végső felületképzés páraáteresztő festékkel készüljön. Referenciaként a bajnai Sándor-Metternich-kastélyt mutatta be. Forró Sándor (Prefa) a mobil árvízvédelem szerkezeteit mutatta be. Kialakítása kézenfekvő például az 1980-as években épült társasházak alatti garázsok előtt, ahol meredek rámpa vezet le a garázskapuhoz. Emellett műemlék épületek kapuinál, portálablakainál is megfontolandó a megtervezésük, és fontos, hogy árvízveszély esetén gyorsan elhelyezhetőek legyenek, ezért például érdemes azonos méretűre készíteni az egységeket, hogy az adott esetben gyors beépítéskor ne cseréljük össze őket.

 

Rövid kávészünet után Kékesy Péter (Baumit) következett, aki a vakolatjavítás módszertanába vezette be a hallgatóságot. Fontos, hogy csak a meglazult, leváló vakolatot verjük le, majd pótoljuk, felesleges a teljes falat lecsupaszítani. A vakolatjavításnak számos oka lehet, a vakolatok típusa szerint pedig megkülönböztetünk sólekötő, szárító és javító (felújító) vakolatokat. Emellett a meglévő hőszigetelésre elhelyezett új hőszigetelésréteg kivitelezésébe is betekintést kaptunk, ez az igény gyakran felmerül a közelmúltban, már kiegészítő falhőszigeteléssel, de kisebb hőszigetelési igény mellett épült társasházak felújításakor. Horváth Bence (Ravago) a termikus burok folytonosságának fontosságára hívta fel a figyelmet. A hőhidak okozói között a geometria, az egymás mellé anyagok eltérő hőtechnikai tulajdonságai, valamint a kivitelezési hibák mellett egy olyat is említett, amire talán kevésbé gondolnánk: a felületi hőmérsékletben fellépő különbség, amit okozhat akár egy fal mellé állított, hőszigetelő tulajdonságú bútordarab is, például egy teli ruhásszekrény. Az XPS hőszigetelés jellemzően fordított lapostetőkbe, attikafalra, valamint lábazati falra kerül, utóbbinál fontos mérlegelni, hogy síkban tartott, ki- vagy visszaugró lábazatot szeretnénk-e. Az ablakcseréknél tipikus kivitelezői gyakorlat lett a káva hőszigetelése XPS lapokkal, ami részben külső, részben belső hőszigetelésnek minősül, itt figyelni kell a megfelelő lég- és párazárásra. Brassnyó László (Knauf Insulation) a felújításoknál jól, akár kis bontásokkal is megoldható befújható hőszigeteléseket mutatta be. Például egy családi ház beépített tetőterének hőszigetelését néhány cserép elmozdításával felújíthatjuk, így nem kell aggódni az esős időjárás veszélye miatt sem. Varga Tamás (Ursa) az alulról hűlő, valamint a köztes födémek hőszigetelését ismertette. Megjegyezte, hogy a fogadó felület egyenetlenségeit nem szabad a ragasztó vastagságának változtatásával kiegyenlíteni. A közelmúltban épült, alápincézett családi házaknál gyakori igény a pinceszint utólagos hőszigetelése. A köztes födémekben gyakran az utólagos lépéshang-szigetelést kell megoldani a kopogó hang zavaró hatása miatt. Hovanecz Gergely (Ejot) a pécsi egykori Mecsek Áruház felújított homlokzatát mutatta be. A habarccsal és drótokkal rögzített egykori mészkő burkolat helyett átszellőztetett fém homlokzatburkolat készült. A rögzítőszerkezetben fellépő feszültség ellen a cross-fix rögzítórendszer a megoldás. Jelen esetben a fogadó falszerkezet is kihívást jelentett, mert annak idején többféle téglából, többféle módon falazták. A hőszigetelést rögzítő tárcsák körében újdonság a tárcsa szétválasztása szárra és tányérra: így például két réteg hőszigetelés gazdaságosan, egy szárral és két tányérral rögzíthető. Wiesner György (Knauf) az Operaház felújításának akusztikus álmennyezetével kapcsolatban elmondta, hogy a Cleaneo nevű termék zeolitot tartalmaz, ami szagelnyelő hatású. A gipszrostból készült padló-hangszigetelés a meglévő szerkezet jó és nem túl nagy önsúlyú kiegészítője, ha a hangszigetelést növelni szükséges. Horváth András (Wienerberger) különféle nem szokványos cserepeket mutatott be, így a szögletes gerinccserepet, amellyel a tető-homlokzat közötti átfordulás igazán modern hatású lehet, valamint a WeVolt x-tile napelemet, amely modulméretű, összeépíthető a tetőcseréppel, 4 db egymás melletti cserép helyére építhető be. Megjegyezte, hogy – mivel a közeljövőben nem kW, hanem Ft alapú lesz a megtermelt plusz energia elszámolása – érdemes a fölös energiát inkább otthon eltárolni. A túlmelegedés elleni védelem egyik eszköze lehet a tetők átalakítása, felújítása valamilyen világos anyaggal, erre Brooklynban már pályázattal is bátorítják a lakókat, és ennek lehet kissé extrém, de elérhető megoldása a fehér tetőcserép is.

 

Az ebéd utáni szekció Rudolf Mihály DLA építészmérnök előadásával kezdődött, az Egri Bazilika felújítását mutatta be. Hild József munkáján szembeötlő Palladio művészetének hatása. Az eredeti építtető Pyrker János László érsek műgyűjtő is volt, és itáliai szobrászt hozott a bazilika szobrainak elkészítésére. A felújításról szólva megjegyezte, hogy szerette volna, ha a látogatókat a kupolába is fel lehetne vinni, de végül a kupola nem, csak a tűzfigyelő torony lett az épületbejárás része. A ma látható belső figurális kifestés a mezőkövesdi festőművész, Takács István (1901-1985) munkája, amelyet jelen felújítás során restauráltak. Új építések és felújítások hangszigeteléseiről szólt Vislavski Slavko (Trocellen) előadása. A padlóba kerülő, valamint a peremszigetelések mellett a Trocellen gyárt gépészeti csövek hangszigetelésére, rezgéscsillapításra is alkalmas termékeket is, itt az égésgátlás is kritérium lehet. Újdonság a termékpalettán a hangszigetelő függöny, amely 12-22 dB hangszigetelésre képes. Gyarmati Péter (Cemix) a környezetbarát építés jogi buktatóit említve megjegyezte, hogy ha már a bontott anyagok beépítése bonyolult, igyekezzünk nem bontani, hanem megtartani és felújítani az épületet. Az épületfelújításkor a komfortszint növelésének eszköze lehet a vékonyrétegű padlófűtésrendszer beépítése, hiszen felújításkor általában kis rétegvastagságban kell az új padlórétegrendet megépíteni. A rendszer elengedhetetlen eleme a nagyon jól terülő és homogén, egyenletes esztrich. Ennek gipszes kötőanyaga van, hőtárolóképessége nagy, zsugorodása pedig elhanyagolható. Lévárt György (FAAC) előre felvett előadása a kapuk és ajtók új dimenzióiba vezette be a hallgatókat. A FAAC-nak köszönhetően a kamionok előre lefoglalhatják a parkolóhelyüket, így biztosak lehetnek, hogy jó helyen lévő, védett parkolóhoz jutnak. A tervezési hibákról szólva hangsúlyozta, hogy a tolóajtók oldalsó helyigényét mindig figyelembe kell venni, az automatika, valamint a szerelés helyigényével is számolni kell. Az ajtók automatizálása felmerülhet például a vizesblokkok bejárati ajtajánál, higiéniai okból. Nyitásaktiválásra alkalmas a mozgásérzékelő és a (kézzel, de érintés nélkül működésbe hozható) közelítőkapcsoló is. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Gyűjteményi Raktárát, amelyet Gutowski Robert tervezett, Smohay András művészettörténész, a múzeum igazgatója mutatta be. Az építést megelőző ásatás során a tatárjárás után épült várfalszakasz került elő. Az egyházmegyei múzeum mellett a levéltárnak és a könyvtárnak is szüksége volt raktárterületre, ezért pályázatot írtak ki az új épületre. Nagy kihívás volt az új épület bekapcsolása a történelmi szövetbe: a várfalat folytatja a Prohászka-emlékmű, amelyhez az új épületnek csatlakoznia kellett. Az épület egyúttal a Magyar Szent Család Zarándokút állomása is. Horváth Sándor az épület szerkezetei közül részletesen ismertette a kőburkolatú, maghőszigetelt fal kialakítását, és a rejtett eresz részletképzését is. Ismét láthattuk, hogy egy letisztult megjelenésű épület is milyen bonyolult épületszerkezeti megoldásokat rejt magában.

 

Forrás: https://tervlap.hu/