Fellendülőben a rozsdaövezeti lakóingatlanok

Eltérően változott az új lakások kínálata az országon belül. Bár drágultak az új ingatlanok, az elmúlt fél évben lelassult az áremelkedés üteme, nőtt az építési kedv, és 2023-tól a rozsdaövezetek lakásfejlesztési évei következhetnek.

A lakásátadások számának kismértékű növekedésével párhuzamosan a lakásépítési kedv jelentősen nőtt. Az ingatlan.com elemzése az idei év első másfél hónapjában bemutatja az új lakások felhozatalát és, hogy mennyiért kínálják eladásra azokat.

Meglepően nagy volt az építési kedv

2022-ben összesen 20 540 lakás épült, ami 3,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a kiadott engedélyek száma 17 százalékkal 35 ezer fölé emelkedett. A bizonytalanabb gazdasági környezet, valamint az árakemelkedés ellenére stabil maradt az új lakások piaca.

29 százalékkal több új építésű lakóingatlan vár vevőre a piacon az egy évvel korábbihoz képest, amikor az energiatakarékos lakóingatlanokra igényelhető zöld lakáshitel és a kedvezményes lakásépítési áfa miatt jelentős élénkülés volt látható mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalon.

Eltérően alakult az új lakások kínálata

• A fővároson kívüli piacokat tekintve a megyeszékhelyeken több mint 40 százalékkal,
• a kisebb városokban 16 százalékkal nőtt a kínálat,
• Pest megyében és Budapesten pedig 35, illetve 26 százalékos volt a bővülés.

Rozsdaövezeti fókusz

A jelenlegi bőséges kínálat arra utal, hogy kitart az építési kedv és jelentős számban fognak lakások épülni 2023-ban is. Ez köszönhető többek között annak, hogy az 5 százalékos lakásépítési áfa akár 2028-ig is igénybe vehető.

Fontos tényező továbbá, hogy a keresletnek a kormányzati támogatások mellett az is támaszt ad, hogy az új lakások energiahatékonysága olyan vonzerőt jelent, ami miatt lesznek vevők, akik a magasabb ár ellenére új ingatlant vesznek a használt helyett.

2023-tól egyre hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a rozsdaövezetekben épülő lakóingatlanok. Ez állhat annak hátterében is, hogy Budapesten tavaly két és félszer annyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban.

Lassult a drágulás

Az új lakások árának alakulását tekintve a múlt év második felében lelassult a drágulás üteme:

• Február közepén a Budapesten eladásra kínált lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 1,3 millió forint volt, ami éves összevetésben több mint 24 százalékos drágulásnak felel meg, de a fél évvel korábbi szinthez képest 7,9 százalékos emelkedést jelent.
• A megyeszékhelyeken az átlagos négyzetméterár éves távlatban 28 százalékkal nőtt, míg féléves összevetésben kevesebb mint 8 százalékkal emelkedett.

Ezek a legdrágább városok és városrészek

• A fővároson belül az V., az I. és a XII. kerület a legdrágább városrész, itt 2,3-2,5 millió forintos négyzetméterárakat mutat a kínálati piac.
• A legjelentősebb választékot felvonultató XI. és XIII. kerületet pedig közel 1,5 és 1,3 milliós ár jellemzi.
• A XXIII. kerület a legolcsóbb, ahol kevesebb mint 900 ezer forintos négyzetméteráron hirdetik az új lakóingatlanokat.
• A megyeszékhelyek rangsorában Debrecen, Szeged, Eger és Veszprém alkotja az élbolyt 920-988 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.
• A legolcsóbb nagyvárosok közé tartozik Tatabánya, Miskolc, Nyíregyháza, Kecskemét és Békéscsaba, ahol 620-698 ezer forintos áron várnak vevőre az új lakások.

Forrás: www.napi.hu

Kép forrása: www.pixabay.com