Ezek a budapesti irodapiac mérföldkövei! De mire elég nemzetközi szinten?

Nemrég a budapesti modern irodaállomány átlépte a 4 millió négyzetméternyi összterületet, ennek kapcsán megnéztük, hogyan jutottunk el idáig, illetve ez mekkora volumennek számít más európai metropoliszok irodapiacával összehasonlítva.

2021-ben jóval kevesebb új területet adtak át a fővárosban, mint a megelőző években, hiszen mindössze 45 ezer négyzetméterrel bővült a budapesti állomány. Bár a fejlesztők érthető okokból lassítottak, azért az idei első negyedévben csak megugrottuk az újabb szintet, hiszen a modern állomány meghaladta a 4 millió négyzetmétert. Jelenleg kábé fél millió négyzetméternyi terület épül, a CBRE előrejelzése szerint idén mintegy 330 ezer m2 irodaterületet adhatnak át, ha minden jól megy.

De ugorjunk vissza az időben, és nézzük meg, hogy a korábbi irodamilliókra mikor „tett szert” a főváros! A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF) negyedéves jelentései adnak segítséget a számolásban, így több mint egy évtizede nyomon követhetjük a statisztikákat. A korábbi időkről azonban nem állnak rendelkezésre egzakt adatok, így csak kalkulálhatunk: nagyjából 2000-ben érte el a modern irodaterület nagysága az egymillió m2-t a rendszerváltást követően.

A második millió elérésére már kevesebb idő is elég volt, hiszen 2008-ban érte el a fővárosi spekulatív irodaállomány ezt a nagyságrendet. Az első hazai ingatlanbumm aranykora volt ez, hiszen többek között olyan irodaházakat adtak át abban az évben, mint az Átrium Park II, a South Buda Business Park, a Millennium Tower III., a Corvin Irodák I., vagy éppen a Spiral Irodaház.

2008-ban kitört a világgazdasági válság is, jól emlékszünk a Lehman Brothers bedőlésére, mégis akkora volumenben épültek a budapesti irodaházak, hogy nem volt megállás, be kellett fejezni a projekteket. Ennek köszönhetően még 2010-ben is 173 ezer m2-nyi új kínálat jelent meg a piacon, miközben az állomány elérte a 3 millió m2-t.

Jól is állunk, meg nem is...

De mire elég ez a négymillió négyzetméter és mekkora volumenről beszélünk? A válasz persze szubjektív és megítélés kérdése, mindenesetre érdemes összehasonlításként néhány európai nagyváros állományát idecitálni.

Kezdjük a régiónkkal, közelebbről a lengyelekkel: a Polish Chamber of Commercial Real Estate adatai szerint 2021 végén a varsói állomány meghaladta a 6 millió négyzetmétert. Az is igaz, hogy csaknem 800 ezer m2-nyi terület üresen áll, illetve ne felejtsük el, hogy egy 38 milliós ország fővárosáról beszélünk.

Emellett bár Varsó nagyjából akkora, mint Budapest, a lengyel piac decentralizált, hiszen számos fél vagy egymilliós városuk van, ahol szintén van élet, elég csak Krakkót, Lodz-t vagy éppen Poznant említeni, és akkor nem beszéltük a tengerparti nagyvárosokról. Krakkóban például 1,6 millió m2-nyi munkatér található a JLL statisztikái szerint.

Ellenben Prágánál kicsit jobban állunk, hiszen tavaly év végén a Prague Research Forum szerint 2021 végén a város 3,73 millió m2-nyi modern irodaterülettel büszkélkedhetett, miközben fél év alatt nem adtak át semmit. Bár a város lakossága mindössze 1,3 millió, az agglomerációval együtt 2,7 millió, így nagyjából ugyanakkora, mint Budapest a környező településekkel együtt. Tehát nálunk több az iroda valamennyivel, miközben az országaink lakosságszáma nagyjából megegyezik.

De nézzünk körül az európai metropoliszokban is, és bár ezek az infók a mi piacunkra nézve egyáltalán nem mérvadók, hiszen napestig sorolhatnánk a különbségeket, igazodási pontként jól jön néhány szám. A statista.com adatai alapján 2021 első negyedévében Berlin állt az első helyen az irodavolument tekintve Európában, hiszen a német fővárosban megközelítőleg 19,4 millió négyzetméter biztosítja a cégek igényeit. A második és harmadik helyen Párizs és Madrid végzett nagyjából 18, illetve 15 millió négyzetméterrel. A londoni irodapiac sem lebecsülendő, hiszen a London City és a West End önmagában 12,41 millió négyzetmétert tesz ki, és akkor még nem számoltuk a brit főváros más övezeteivel.

 

Forrás: https://realista.ingatlan.com/