Balaton-felvidéki építészeti és design meetup volt Salföldön

A Balaton-felvidék természeti és épített értékeit járták körül a salföldi homokbánya mellett működő Bánya kulturális vendéglátó-szórakozóhelyen bemutatott építészeti, tájhasználati témájú előadások és az azt követő beszélgetés. A július 21-én, csütörtök este megrendezett eseményt szakmabeliek és a környékbeli lakók közötti eszmecsere zárta.

 

A Kortárs Építészeti Központ Tájtéka projektje arra keresi a választ, hogy miként lehet, kell, érdemes építkezni a Balaton-felvidéken ma. Céljuk, hogy követendő, jó gyakorlatokat gyűjtsenek össze, amelyek a megrendelők ízlésformálásához is hozzájárulhatnak, miközben a tervező építészek munkáját is segítik.

Takács Martin építész technikus, a Nagyapám Háza főszervezője és szakmai koordinátora a program történetét és célkitűzéseit mutatta be. A Nagyapám Háza programot Krizsán András hozta létre 2012-ben a régi, hagyományos építés elméleti és gyakorlati megismertetésére, átadására: a rendszeres előadásokat nyári építőtáborok egészítik ki. Takács Martin egy balatonszőlősi pinceépület megmentését, szakszerű felújítását ismertette részletesebben: az épületnek, amelyben a helyi legenda szerint egykor Savanyú Jóska, a hírhedt betyár bujkált, beomlott a fafödéme, de a fedélszék főbb elemeit, így az ollólábas szerkezetet meg lehetett menteni. Sikerült helyi bontott cserepet is találni, ami jóval nagyobb, mint a Szeged környéki épületbontásokról kereskedők által a környékre hozott alföldi cserép.

Pető Piroska környezetmérnök, fotográfus a 2018-tól működő balaton-felvidéki értéktúrákat és az ezek szervezéséhez vezető utat mesélte el gazdag fotóanyaggal kísérve. Gyermekkori kötődéssel kezdődött a környező táj szeretete, amelyhez aztán jelentős szakmai tudás és elhivatottság is társult, eredménye pedig eddig hat könyv, amely egy-egy település értékeit mutatja be, valamint rengeteg fénykép. Kiemelten foglalkozik a szőlőhegyek épített értékeinek felkutatásával és bemutatásával: a szőlőfeldolgozás és a bortárolás szükséges terei és a hagyományosan művelt földterületek szőlői, gyümölcsfái és dísznövényei együttesen alkotják a megőrizendő kultúrtájat. Nem titkolta: sok a szakszerűtlen felújítás, és különösen veszélyeztetettek a régi fa ablakok és kétszárnyú ajtók, amelyek egyben kedvelt fotótémái is különböző év- és napszakokban, változó fényviszonyok között. Az értéktúrák fontosságát abban látja, hogy az értéktudatosítás, az értékek megismerése és megértése így, a helyszínen és testközelből a leghatásosabb.

Smiló Dávid építész (Paradigma Ariadné) egy olyan, hamarosan elkészülő szállásépület tervezési folyamatába nyújtott betekintést. A meglévő épület földszinti, nőtt jellegű alaprajzi kontúrját megtartva az új, emeleti szint tetőformáját saját belső logikája hozza létre, amelyen frappáns építészeti geg és egyszerre a lokális építési, anyaghasználati hagyomány továbbviteléről tett határozott kijelentés is lett volna a cementlap burkolatra nyomtatott, környező házakról vett vöröskő textúrák alkotta felület. A környék házain, de lábazatokon, támfalak, kerítések anyagaként is megjelenő vörös homokkő a hagyományos építés emlékét idézi, de kitermelése tájsebet okoz, ezért szerették volna úgy megidézni az épületen, hogy fizikai valóját nem, de a szellemiségét valamiképp mégis megjelenítik.  A nyomtatás, mint a kultúra, a hagyomány és az emlékezet megőrzésének, továbbadásának eszköze magától értetődő, ha az írásra, a könyvekre gondolunk. Építészeti eszközzé is válhatna valahol, máshol – itt nem ment át az engedélyeztetésen.

Utolsó megszólalóként Kurucz Károly szobrászművész ismertette a civil kezdeményezések szerepét a települések kialakult, hagyományos összképének megőrzésében. A Füredi Városszépítő Egyesületet azért alakították meg, hogy fellépjenek a beruházói szemléletű építészettel szemben, amely profitmaximalizáló tucatépítészetet hozna a Balaton-felvidékre is. Ahogy például Firenzében sikerült a helyieknek megakadályozni, hogy lakóparkok lepjék el a történelmi várost, úgy sikerülhet a Balaton-környéki települések civiljeinek is. A Balatonfüred óvárosának kiradírozását célzó, 2021-ben nyilvánosságra hozott tervről az Icomos szakvéleményét is kikérték, így most már papír van róla: nem illik a terv a kialakult városszövetbe.

 

Az előadásokat kötetlen beszélgetés, eszmecsere követte, és egy-kettőre kiderült: a hallgatóság tagjai sem értenek egyet, hogyan lenne jó a Balaton-felvidéken építeni, és kevesen tudnak jó példákat hozni a környezetükből. Ha valaki mégis tud ilyet, a Tájtéka munkatársai örömmel várják.

 

Forrás: https://tervlap.hu/