A nyomószilárdság kifejezés jelentése a gyakorlatban

Tudod, hogy a hőszigetelések gyártók által megadott nyomószilárdsága mit jelent a gyakorlatban?

A RAVATHERM XPS 300, 500 és 700 SL hőszigetelések nevében a számok a 10%-os összenyomódáshoz tartozó nyomófeszültségi, vagy a nyomószilárdsági értéket jelölik.
Ezt a tulajdonságot laboratóriumi körülmények között mérik, ahol az XPS táblát fokozatosan növekvő nyomásnak teszik ki, amíg el nem éri a 10%-os deformációt. A tesztek során az anyag általában a 2-4%-os összenyomódásánál éri el a nyomószilárdságát.

Ez a mérés azért fontos, mert megmutatja, hogy az XPS hőszigetelés mennyire ellenálló a terheléssel szemben, ami különösen lényeges például alapozásoknál vagy nagy terhelésű lapostető hőszigetelésénél. A magas nyomószilárdság biztosítja, hogy az anyag hosszú távon is megőrizze hőszigetelő képességét és szerkezeti integritását, így hozzájárulva az épület energiahatékonyságához és tartósságához.

Nyomófeszültség, vagy nyomószilárdság?

A gyártók hőszigetelések esetén általában a 10%-os összenyomódási, vagy tönkremeneteli értéket deklarálják. Mértékegysége KPa, azaz kb. 100 kg/m2.
A legtöbb hőszigetelésnél ez az érték a 10%-os összenyomódáskor fellépő nyomófeszültséget jelenti. Ez minden esetben rövid idejű, néhányszor 10 másodperc alatt felépülő terhelés hatására keletkezik és nem számol azzal, hogy tartós terhelés hatására az anyag tovább zömül.

Egy 10 cm vastag hőszigetelés megengedett összenyomódása 1 cm, ami egy aljzatbeton alatt már nem megengedhető mértékű süllyedéshez vezet. Ezzel szemben a 4-5 cm-nél vastagabb XPS hőszigetelések nem nyomódnak ennyire össze. Ezek az anyagok 2-4% közötti összenyomódás esetén elérik teljesítőképességük határát, ráadásul ez az érték jóval magasabb a többi hőszigetelőanyaghoz viszonyítva.

Ez alapján megkülönböztetünk nyomófeszültséget és nyomószilárdságot. A nyomófeszültség 10% összenyomódás esetén ébredő erő, a nyomószilárdság az anyag 10%-nál kisebb összenyomódásához tartozó tönkremeneteli – folyáshatár – értéke. Jele: CS (10/Y), mértékegysége KPa

A fentitek alapján látható, hogy egy szerkezet méretezéséhez nem elegendő tudni a 10%-hoz tartozó értéket, ha az összenyomódás a szerkezet lényeges alakváltozása miatt a kapcsolódó szerkezetek tönkremeneteléhez (pl. repedések) vezethet. Ezért szükség van egy olyan értékre is, amivel az építész és a statikus méretezni tudja a szerkezetet.

Tartós nyomószilárdság, avagy tartós terhelés hatására bekövetkező összenyomódás és kúszás

Az XPS hőszigeteléseknél a gyártók deklarálják a 2%-os összenyomódási, azaz tervezési értéket is. Jele: CC (2/1,5/50) mértékegysége KPA

Ez az érték a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megadott terhelést meg nem haladó, a hőszigetelést állandóan terhelő erő hatására a hőszigetelés teljes összenyomódása 50 év alatt nem haladhatja meg a 2%-ot. Azaz a korábban említett 10 cm vastag hőszigetelés az aljzatbetonban nem nyomódhat össze 2 mm-nél jobban. Látható, hogy ez az elmozdulás már kontrollálható és a szerkezetek repedés és tönkremenetel nélkül képesek elviselni ekkora alakváltozást. Ezekkel az értékekkel már egyértelműen megtervezhetők például a padlószerkezetek, a lemezalap alatti, vagy a földnyomás alá kerülő hőszigetelések.

Forrás: https://ravagobuildingsolutions.com/hu

Képek forrása: https://ravagobuildingsolutions.com/hu