A magyar ipar tovább robog

Közzétette ma reggel a KSH a februári ipari termelési adatokat. Meglepetésre a szektor kibocsátása 1,6 százalékkal nőtt havi szinten. Így az éves volumenindex is kedvezőbb képet mutatott az előzetesen gondoltnál: munkanaphatástól megtisztítva 4,5 százalékkal emelkedett az ipar teljesítménye az év második hónapjában, ami az első havi biztató évkezdetnek tekinthető a szektorban.

A részletes adatok egyelőre nem ismertek, a KSH rövid kommentárja szerint „a növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, viszont a legnagyobb súlyú járműgyártás kismértékben csökkent. Az előző havi stagnálás után a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása egyaránt emelkedett, utóbbié az ipari átlag feletti mértékben”.  

A kilátások azonban bizonytalanok. Az év eleji pozitív meglepetést hozó adatok azt sugallják, hogy az ellátási feszültségek valamelyest enyhülhettek a szektorban, ami vélhetően leginkább a járműgyártást segítette. A magas frekvenciás adatok kedvező képet adnak a márciusról is. Azonban az orosz-ukrán háború kitörése miatt az ellátási problémák, az alkatrészhiányok ismét súlyosbodhatnak, visszafogva az ágazat teljesítményét az elkövetkező hónapokban. Fontos kérdéssé vált a háború nyomán a keresleti oldal alakulása is, hiszen a rendkívüli helyzet nyomán az üzleti és a fogyasztói bizalom romlása révén a kereslet is gyengülhet.

Emellett középtávon a járműipari transzformáció rejt magában kockázatot: a hazai autóipari szereplők többsége az egyre jobban visszaszoruló hagyományos motormeghajtású járművek és az azokhoz szükséges alkatrészek előállítására és beszállítására szakosodott, miközben a feltörekvő alternatív meghajtások számottevően kevesebb alkatrésszel rendelkeznek. A feldolgozóipar egésze szempontjából az elmúlt időszakban bejelentett jelentős kapacitásbővítések ellensúlyozhatják a fennálló bizonytalanságokat. (Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE Bank)

 

Forrás: https://profitline.hu/